Hűségprogram Ingyenes házhozszállítási lehetőség

Egy modern klasszikus a "Szép új világ" szerzőjétől!

Aldous Huxley: A varjak és a csörgőkígyó

 

„– Szörnyeteg! – kiáltotta. – Mit keresel itt?

A kígyó teli szájjal válaszolt:

– Reggelizem…”

Aldous Huxley, a Szép új világ írója a köztudatban kifejezetten nem gyerekkönyvek szerzőjeként maradt fenn, ám A varjak és a csörgőkígyó (2016, Két Egér Könyvek) nem pusztán ezért egyedülálló. A történet helyszíne is különlegessé teszi. Ez a kietlen hely, mely sok mai meseszerzőnek talán nem is adna inspirációt, és ami egykor mégis megfogta Huxley képzeletét, a Mojave-sivatag. A fordító, Mészáros János utószavából kiderül, hogy a szerencse folytán fennmaradt történet valójában egy alkalmi írás, melyet Huxley unokahúgának, Oliviának adott karácsonyi ajándék gyanánt, akit családjával egy kaliforniai városkában, Pearblossomban látogatott meg. Éppen ezért az eredeti szöveg (és ez szintén a fordítói utószóból tudható) más hasonló, Olivia és testvérei által ismert városkára tesz utalást, mint például Littlerock vagy Palmdale.

 

A történet természetesen a saját keletkezését övező érdekességeken túl is figyelemre méltó. A varjúpárról, a varjútojásokat állandóan felfaló kígyóról, valamint a bölcs bagolyról szóló sztori klasszikus, néhány szereplős fabulaként is olvasható, ugyanakkor az oldalak lapozása nemcsak az állatmesékben előforduló tanulság miatt élvezetes. Az egyik első olvasói benyomás ugyanis az, hogy az ember egy modern klasszikust tart a kezében, melynek minden sora elevennek hat. A 73 évvel ezelőtt keletkezett mese ezért több mint családi relikvia vagy irodalomtörténeti csemege, és a mai gyerekeket is ugyanúgy egy izgalmas sivatagi kalandra hívja, mint 1944-ben Oliviát. S bár a szöveg terjedelme rövid (körülbelül 4 éves kor felett ajánlott), de különleges atmoszférája miatt felső korhatár nélkül olvasható. Ez talán annak köszönhető, hogy Huxley a varjak reménytelen(nek látszó) életébe humoros mozzanatokat csempészett, amit szintén viccesre sikerült megoldással koronázott meg.

 

Hogy a történet egy ennyire élettel teli és korszerű gyerekkönyvformát nyert, nemcsak a fordításnak, hanem a Huxley-történetet felfrissítő magyar kiadásnak is köszönhető. Danny Bain Betűtésztánál megjelent mesekönyvét tervező és illusztráló Máray Mariann rajzai idézik meg Huxley sivatagi világát, és az alkotó stílusára jellemzően élénk színekkel és bátor formákkal keltik életre a mesében szereplő tájat és állathősöket.

 

A szép kiadványt kicsinek és nagynak egyaránt ajánljuk!  

 

Szerző: Aldous Huxley

Illusztrátor: Máray Mariann

Fordította: Mészáros János

Két Egér Könyvek, 2016

2499 Ft

 

Az illusztrátor könyveit most kedvezményesen megvásárolhatod ITT!

További cikkek

Könyvutca ajánló EGY különleges könyvről...

"Hűűűű!!!! Keresem a szavakat, amivel elkezdhetném az értékelést erről a nagyszerű, szépséges és minden érzelmet felvonultató könyvről. És akkor már mindent el is árultam az elején: nagyon tetszett ez a könyv."

Tovább
FAGYIZD ÖSSZE AZ ÜNNEPLŐDET!

Már csak párat kell aludni és egy jó időre elfelejthetitek a koránkelést,

a leckeírást, eldughatjátok az iskolatáskát, a hegyezőt, a tornacuccot

és tárt karokkal várhatjátok az élmények végtelen sorát!

 

Szeretnénk, ha idén is velünk ünnepelnétek meg

ezt a várva-várt pillanatot, most

azonban úgy gondoltuk, hogy a tavalyi csokitorta-foltokat

FAGYI-foltokra cseréljük,

amik talán még jobban mutatnak majd az ünneplőn! :)

Tovább
EGY testben két lélek

„Empátiával, kutatómunkával és a képzelet erejével megalkotott hús-vér sziámi ikrek – ez a könyv felszámolja az előítéleteket, és könnyet fakaszt az olvasó szeméből.” – SUNDAY TIMES    

„Akinek van modora,/ az „egybenőtt ikreknek” nevez minket,/ bár mást is mondanak ránk:/ torzszülött, szörny,/ mutáns, nyomorék,/ sőt, egyszer azt is, hogy kétfejű démon,/ de ettől annyit sírtam,/ hogy egy hétig vörös volt a szemem.” (Sarah Crossan: EGY)

Tovább
Mesélő Budapest -Térképek, rejtvények, fotók!

Mik azok a botlókövek, és hol találhatóak? Kugler Frigyes cukrász milyen finomsággal csábította a budapesti polgárokat a Gerbeaud-ba? Milyen jelenetek díszítik Szent István lovas szobrát? Miért mondják a felnőttek sok épületre, hogy „régi bérház”?

Tittel Kinga MESÉLŐ BUDAPEST című könyve méltán népszerű az utóbbi időben, ugyanis számtalan érdekességet rejt a főváros nevezetességei iránt érdeklődő iskolás korosztálynak. A rendhagyó bédekkerről írtunk Nektek néhány kedvcsináló sort!

 

Tovább
Ön elavult böngészőt használ! A jobb felhasználói élmény érdekében kérjük, frissítse böngészőjét.   Értettem